Az izraeli-iráni háború árnyékában ülésezik az MNB, majd kiderül, mennyire látja borúsan a magyar gazdaság jövőjét

„Mindenképpen kamattartást várok, a külső és belső folyamatok sem teszik lehetővé a kamatvágást” –  mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Kedden ismét ülésezik a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, hogy döntsön az alapkamatról, amely tavaly szeptember óta változatlanul 6,5 százalékon tartózkodik. Bár ez lesz a negyedik alkalom, hogy az új jegybankelnök, Varga Mihály vezeti a tanács ülését, aligha várható nagy meglepetés. Egyelőre nem sok jele van annak, hogy érdemben bővült volna az MNB mozgástere az utóbbi hetekben-hónapokban.

Egyre több a bizonytalansági tényező a világgazdaságban

Varga Zoltán szerint számtalan tényező abba hat az irányba, hogy kitartson a szigorú hangvétel mellett a magyar jegybank. A májusi infláció kellemetlen meglepetést okozott, az elemzői várakozás felett, 4,4 százalékon alakult, ráadásul időközben kitört az izraeli–iráni konfliktus, ami további felfelé mutató inflációs kockázatokat hordoz magában. Ami mérsékelhetné az inflációt, az a kozmetikai termékekre bevezetett árrésstop, ám számottevően csak a júniusi inflációs adatokban jelentkezhet majd. 

– mondta az elemző, aki szerint mindenképpen felfelé mutató inflációs kockázat, hogy a nyersolaj világpiaci árának emelkedése hamarosan megjelenhet a hazai üzemanyagárakban. A kulcskérdés, hogy a konfliktus mennyi ideig húzódik el, illetve lesz-e reális esélye a Hormuzi-szoros lezárásának.

Fontos iránymutatást küldhet Varga

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője sem vár változást a kamatkondíciókban. Az inflációs folyamatok, a külső környezet, a geopolitikai konfliktusok, valamint a nagy jegybankok – elsősorban a Fed – kamatpolitikájának alakulása mind abba az irányba mutatnak, hogy az MNB folytatja az eddig is kommunikált, szigorú, óvatos és türelmes monetáris politikát. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy még ezzel együtt is érdemes lesz figyelni a közleményt és a háttérbeszélgetést. 

Erre vonatkozóan már többször is tett utalást, illetve egyeztetések is zajlottak a bankszövetséggel, így, ha egy program beindulását most még nem is jelenti be, várhatóan több részletet elárul majd az elemző szerint.

Meglepően jól bírta eddig a forint

Molnár Dániel arra is rámutatott, hogy a forintárfolyam az elmúlt egy hónapban viszonylag stabilan alakult, az euróval szemben a 403-as szint környékén, sőt, az iráni–izraeli konfliktus fokozódását megelőzően a 400-as lélektani határ alá is benézett a jegyzés, a májusi inflációs adatot követően. A forint mellett szólt 

• a változatlanul szigorú monetáris politika, 
• a folyó fizetési mérleg fennmaradó érdemi többlete, 
• miközben az EKB júniusban is folytatta a kamatcsökkentéseket. 

Ezen hatásokat ugyanakkor ellensúlyozták a Fed fennmaradó, szigorú hangneme, a geopolitikai konfliktusok, köztük a vámháborúval kapcsolatos bizonytalanság, amelyek nem kedveznek a feltörekvő piaci devizáknak. A közel-keleti események hatására látható kisebb gyengülés az árfolyamban, azonban ennek mértéke nem jelentős, a jegyzés a korábbi szintjére korrigált vissza. 

– jegyezte meg a kögazdász. A forint mozgását azonban még meghatározhatja a vámháború és a tengerentúli fejlemények. Az elemző szerint a szerdai Fed-kamatdöntés, illetve a kommunikáció egyáltalán nem ad okot a bizakodásra. Powell a korábbi ülésekhez hasonlóan a vámpolitikából következő bizonytalanságot hangsúlyozta, amely negatív hatással lehet az inflációra is, ez pedig kivárást tesz szükségessé. 

A kiadott dot plot alapján két kamatcsökkentés jöhet idén, bár márciushoz képest érdemben megugrott azon döntéshozók száma, akik év végéig kamattartást várnak. A piaci árazások is inkább arra utalnak, hogy két, 25 bázispontos kamatvágás jöhet idén, ami praktikusan azt jelenti, hogy szeptemberben folytatódhat a lazítási ciklus. Drasztikus változásra lenne szükség, hogy a kamatcsökkentések már júliusban újrainduljanak, miközben érdemi esély van rá, hogy év végére csúszik a Fed lazítása – emelte ki az MGFÜ elemzője.

Varga Zoltán szerint az amerikai központi bank továbbra is kivár, most azt vizsgálják, hogy a kettős mandátum közül melyik kerülhet esetleg veszélybe. Ha az izraeli–iráni konfliktus nem okoz további, érdemi inflációs nyomást, illetve a vámok sem, akkor jó esély van rá, hogy szeptember 17-én folytatódhat az amerikai kamatvágási ciklus.

Szeptember előtt biztos nem indul el újra a lazítás

Ami a hazai kamatcsökkentések újraindítását illeti, Molnár szerint kedvező esetben szeptemberben következhet be először kamatcsökkentés, ugyanakkor nagyobb a valószínűsége, hogy csak év végén kerül majd sor a monetáris kondíciók lazítására. Az alapkamat mérséklésének egyaránt vannak belső (hazai) és külső (nemzetközi) feltételei. 

1. Egyrészről az inflációs folyamatokkal kapcsolatban is érdemi kockázatok állnak még fenn, jelenleg főleg az energiapiachoz kötődően, a toleranciasávba tartósan visszatérő vagy a felső széle közelében stabilizálódó infláció támogatná a jegybanki lazítást. 
2. Másrészről a külső környezetet nézve szükség van a geopolitikai konfliktusok enyhülésére, az USA–EU kereskedelmi megállapodás megkötésére, amelyek hiánya bizonytalanságot generál a pénzpiacokon, csökkenti a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalási hajlandóságot, így pedig magasabb hazai kamatszinteket tesz szükségessé.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az iráni–izraeli konfliktus a jelenlegi eszkalációs szint mellett csak kismértékű hatással van a jegybanki döntéshozatalra. Az energiaárak ugyan emelkedtek, azonban nem drasztikus mértékben, és elsősorban a bizonytalanság által vezérelve, nem pedig a piaci folyamatokat ténylegesen befolyásoló események hatására, miközben a forint is viszonylag stabilan tartotta magát. A probléma ugyanakkor továbbra is a bizonytalanság, ha a konfliktus eszkalálódik, például Irán sikeresen lezárja a Hormuzi-szorost, az sokkal nagyobb piaci reakciókat váltana ki. Jelenleg ez a konfliktus csak egy a sok geopolitikai történés közepette, amelyek óvatosságra inthetik a jegybanki döntéshozókat.