Tömegturizmustól szenved Európa, és ez a magyar nyaralókat is érinti

Spanyolországban tavaly több mint 85 millió turista fordult meg, amivel az ország Franciaország után a világ második legnépszerűbb turisztikai célpontjává vált. A mediterrán ország annyira népszerű a turisták körében, hogy számos részén tüntettek helyiek a tömegturizmus ellen. Csak az elmúlt negyedévben demonstráltak a külföldi utazók ellen Barcelonában, Mallorcán, a Kanári-szigeteken, a Baleár-szigeteken és Andalúziában is.

Miért nem szeretik a helyiek a tömegturizmust?

A tömegturizmus nemcsak bevételt hoz az adott városnak vagy régiónak, de azzal együtt környezeti, gazdasági és társadalmi problémákat is. A helyiek főként az utóbbiakat elégelték meg.

A jól fizető turisták miatt az ingatlantulajdonosok inkább rövid távra, az odalátogatóknak adják ki a lakásaikat, mint a helyieknek hosszú távú bérlésre. Emiatt a lakáspiac átalakult, egyrészt több lakást és házat nyaralási célra rendeztek be, másrészt pedig rendkívül felment a lakóingatlanok és a bérletek árai.

Barcelona városvezetése szeretné, ha öt éven belül több mint 10 ezer lakás visszakerülne a hosszú távú bérleti piacra. Ezt például azzal a drasztikus intézkedéssel érnék el, hogy lakást külföldieknek ne lehessen kiadni.

Mallorca azon gondolkodik, hogy hogyan akadályozhatná meg, hogy a külföldiek ingatlanokat vásárolhassanak. A törvényhozók azt mérlegelik, hogy miként tudnák megkerülni a tőke és az emberek, a munkaerő szabad áramlását. Az üdülőbérlést és a sétahajók kikötési engedélyét azonban már megszigorították. A sziget fővárosa, Palma pedig az illegális turistaszállások megszüntetésén dolgozik. Tavaly csaknem 12,5 millió turista érkezett a szigetre, ami új rekord.

A Kanári-szigetek is rekordszámú, 14 millió turistát fogadott tavaly. Ott az idegenforgalmi ágazat által termelt bevételek igazságtalan elosztása a legnagyobb probléma. A turisták növekvő száma ellenére az átlagfizetések ugyanis továbbra is alacsonyak, és idegenforgalmi adó sincs.

A túlturizmust a spanyol lakosok mellett az olasz és a görög népesség is egyre nehezebben viseli

Franciaország a párizsi olimpiai játékokra tekintettel duplájára emelte az idegenforgalmi adót. A látogatóknak szállodai kategóriától függően akár 14,95 euró extra terhet is kell fizetniük. A törvényhozás ezenkívül évi 120 napra korlátozta az ingatlanok rövid távú bérbeadását. Párizs egymilliónál is több látogatóra számít az olimpia idején – mutatott rá a DW.

Amszterdam évi 20 millió vendégéjszakában korlátozta a turisták által eltöltött időt. A holland fővárosban szállodát is csak akkor lehet építeni, ha egy másik bezár, és ez arra ösztönzi a fejlesztőket, hogy a városközponton kívüli helyszíneket válasszanak. Sőt, a jövőben a kikötőbe érkező sétahajók számát is korlátozni fogják.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök is hasonló intézkedést pendített meg, többek közt az Athénban kialakult állapotok miatt. Szerinte már jövőre korlátozhatják a sétahajók kikötéseit. A görög szövetségi statisztikai hivatal szerint az Égei-tenger déli részén a legmagasabb az egy lakosra jutó nyaralók aránya az Európai Unióban: egy helyi lakosra több mint száz ott éjszakázó turista jut. Görögország az év elején klímaadót vezetett be, amelyet a vendégéjszakák után kell megfizetni. A kormány a befolyt összeget az éghajlatváltozással kapcsolatos katasztrófák elkerülésére és megakadályozására fordítja.

Velence is díjat vezetett be, de ezt azoknak kell megfizetniük, akik nem éjszakáznak a városban. Az intézkedés célja, hogy visszaszorítsa az egynapos kirándulók számát, akik csak néhány órára jönnek, és kevés pénzt költenek a városban, de mégis hozzájárulnak a túlzott turizmus problémáihoz. Velence évente mintegy 20 millió turistát vonz.