Megengedheti magának Németország a megemelt védelmi kiadásokat?
Adóemelések és egyre növekvő adósságállomány lehet Németország jövője, miután a NATO tagállamai megállapodtak, hogy a GDP 5 százalékát fordítják majd védelmi kiadások finanszírozására. Ez nagy ugrás Európa legnagyobb gazdasága számára, amely tavaly becslések szerint valamivel több, mint 90 milliárd eurót, a GDP 2 százalékát fordította erre a célra.
A szövetség legutóbbi csúcstalálkozóján elfogadott új célkitűzés szerint az 5 százalékból 3,5 százalékot kell a csapatokra és fegyverekre, 1,5-et pedig a védelemmel kapcsolatos intézkedésekre, például az utak és hidak katonai járművek számára történő átalakítására, valamint kibervédelemre fordítani.
Az egyetlen kivétel Spanyolország, amely nem fogadta el az új vállalást, és Pedro Sanchez miniszterelnök
mások aggodalmainak is hangot adott, amikor azt mondta, hogy a cél „összeegyeztethetetlen a jóléti államunkkal”.
A cél teljesítése valóban nagy áldozattal jár majd, a legtöbb tagország ugyanis nem engedheti meg magának ezt az új terhet, így nem csupán költségvetési átcsoportosításokra, de kreatív könyvelésre is szükségük lesz.
A védelmi kiadások növelését hitelből kell finanszírozni
Friedrich Merz kancellár a NATO főtitkárával, Mark Ruttéval tartott május eleji sajtókonferenciáján a szövetségi kormány hivatalos oldala szerint azt mondta, hogy az ország GDP-jének 1 százaléka mintegy 45 milliárd euró lesz idén, a kiadások megnövelés tehát több tízmilliárd eurós ugrást jelent.
A különbözetet várhatóan hitelből kell finanszírozni – mondta a CNBC-nek Hubertus Bardt, a kölni székhelyű Német Gazdasági Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft – IW) ügyvezető igazgatója, utalva arra, hogy a német védelmi kiadások kikerültek az alkotmányban rögzített adósságfék alól.
„Ennek ellenére egy ilyen arányú növekedés jelentős elosztási konfliktusokhoz vezet az ország éves költségvetésében” – figyelmeztetett. Szerinte a hiteleken felül a berlini kormánynak valószínűleg
máshonnan kell majd pénzt átcsoportosítani, és emelnie kell az adókat.
Hosszú távon csak adósságból nem megy
Emilie Hoeslinger, a müncheni Ifo intézet kutatója szerint a védelmi kiadások hitelekből történő finanszírozása rövid távon nagyobb mozgásteret biztosít a kormánynak. „A megnövekedett adósságszükséglet azonban középtávon magasabb kamatköltségekhez fog vezetni, ami a szövetségi költségvetést fogja terhelni” – tette hozzá.
Bardttal egyetértenek abban, hogy „a hitelekből történő teljes finanszírozás hosszú távon szinte lehetetlen”.
További problémát jelentenek az Európai Unió költségvetési szabályai, amelyek megakadályozzák, hogy a tagállamok több adósságot vállaljanak. A szabály érvényét azonban különleges körülmények között fel lehet függeszteni, ahogy az
- a koronavírus-járvány,
- majd az energiaválság miatt történt.
Több tagállam, köztük Németország is hasonlóért lobbizik most a védelmi kiadások finanszírozása érdekében.
Jelentős költségvetési reform szükséges
Jens Boysen-Hogrefe, a Kieli Világgazdasági Intézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft – IfW Kiel) vezető közgazdásza szerint Németország rövid távon megengedheti magának, hogy a GD 5 százalékát fordítsa védelemre, ez azonban már középtávon is bizonyos kihívásokat jelent majd. „Hosszabb távon pedig az állami költségvetés jelentős reformjára lesz szükség” – nyilatkozta a portálnak.
Úgy véli, hogy az EU valószínűleg nem fog mély ellenállást tanúsítani az ügyben, és
a német kormánynak végül is képesnek kell lennie arra, hogy az éves költségvetések kiigazításával ellensúlyozza a nyomást.
Mindazonáltal „nehéz lesz rövid időn belül ilyen kiadásokat elindítani. Még a 3,5 százalékos cél elérése is valószínűtlen a jövő évre és 2027-re”, állítja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.